15:37 - ajaj, a hétvégi csapat is megneszelte a facebookról a macaront - muszáj vinnem valamit nekik is:)
15:44- nem kéne cukrosmaszatos kézzel a billentyűhöz nyúlni, ssza meg, ragad az enter..

15:49 - laci még harmadszor is viccesnek érzi, hogy makaróninak hívja... megoszlanak a vélemények, mennyire vicces ez:)
15:53 - holnap hétszentség, hogy veszek mindenféle színű ételszínezéket, hehehe
19:25 - hjaj, már pihen a másik, teljes adag. abba végülis kakaó került - mondjuk majdnem elbszarintottam, mert megint volt egy kis tojásfehérje veszteség a korábban említett okokból (ld üvegtálban volt, át kellett önteni), na mindegy, ott vannak a három tepsin, törpök őrzik.

12:22 - a kötelező program után biztos, hogy levonásra kerül 1 pont, mert elkövettem azt a hibát, hogy tegnap kis üvegtálkába raktam a fehérjét, amiben nyilvánvalóan nem tudom felverni, az átöntéssel veszítettem 2 grammot. ha ezen megy el... hát örihari.
13:41 - bent van az első tepsi

Folytatás itt.

10:05 - azt mondja Piszke, "not a rocket science", kedvenc mondatom, már rég elfelejtettem, pedig egy időben minden realityben, meg amerikai sorozatban elhangzott:)   majd meglátjuk, rocket science-e vagy sem..



10:19 - tepsik előkészítése, sütőpapír. piszkének már megint igaza van, ezek a tekercses izék nem jók. nem baj, nincs más. de inkább előveszek egy originál tekercset, az még gördülékenyebb.

10:28 - na jó Judit, take it easy, azért a konyhát nem kell fertőtleníteni a makik miatt..
10:30 - kicsit igazítottam a playlisten, most már tényleg kezdem
10:32 - esküszöm rajtam van a para. valami kis lazítóitókát lehet, hogy le kéne gurítani, hm? kis cooking wine? hm? baki? na jó, csak viccelek, nem iszunk nappal, csak jó okkal.:)
10:40 - eszközökkel elő - aprító, szita, tál, habzsák, lapát
10:49 - már megint hangosan kommentálom az eseményeket...
11:25 - ok, kicsit elhamarkodtam. röpke 30 perc alatt sikerült átszitálnom tisztességesen, tele van a .köm, kéne egy inas. zsanuária, hol vagy?
11:38 - bravó judit, a habverőfejek a mosogatógépben vannak:):) akkor egy kis pauzát beiktatunk. még úgyis meg kell csinálnom a pitepénteket, meg még le is fotózni, hujuj..

Folytatás itt.

2010. február 24.
22:00 - na végre, sikerült már kirakni
22:05 - hopp, ez a sznobozás félreérthető volt?:) bocs, nem akartam
22:07 - de vajon ha sokszor leírom a blogomon, hogy iphone, akkor nem jár nekem egészvéletlenül egy ingyen?
22:14 - Laci még mindig nem érti, hogy mit akarok azokkal a tojásokkal, csak mindenáron hűtőbe rakná, pedig Piszke világosan leírta, hogy szobahőmérsékleten.
22:30 - Laci olimpiát néz, én meg cserébe megnézem az Isten városát, rápihenek agyilag a holnapi projektre.
0:44 - na jó, filmnek vége, leragad a szemem, majd reggel olvasom el újra. night,night

2010. február 25.
7:56 - na mi van kislány, izgulsz, vagy mi? nem szoktál ilyenkor felkelni..
8:01 - jól van, ha már így alakult, fussuk át még egyszer az egészet.
8:02 - na jó, csak nagyvonalakban
8:04 - kicsit bizonytalan vagyok, be kéne magolni az egészet, hogy ne kelljen állandóan a papírt nézegetni. olyan ez, mint videora aerobicozni - vagy nézed, vagy csinálod, hm? :) na jó nem, de érted a lényeget.
8:07 - az nem baj vajon, hogy nincs semmilyen szinezékem? szerintem a városban sincs, nemhogy nekem. pedig jól néz ki az a piri Reninél. qva jól. de most nem lesz nekem piros makim, nem baj, csak sikerüljön.
8:08 - a citromos az én világom még, de fostalicska vagyok, én bele nem rakom a citrom levét elsőre. na jó, lesz most sima, aztán majd trükközünk legközelebb.
8:10 - lehet, hogy ünneplőt kéne felvenni, nem? na jó, egy ünneplős pulcsit.
8:54 - mennyi jófej komment és email:) ezek után ronda lesz beégni:)
9:07 - készleteket csekkoltam, minden megvan a projekthez
9:09 - 10-kor kezdem.

Folytatás itt.

vagy mi a szösz. Nem nevezném lekvárnak, mert nem lett olyan sűrű, nem főztem addig, de valami ahhoz közeli állapotú dolog. A kis heti projektem alkotóeleme. Péntekre kiderül, miről van szó.

Hozzávalók:
0,5 kg lilahagyma
kevéske olaj (kb 0,5 dl)
3 ek cukor
1 ek vörösborecet.

1. A lilahagymát felvagdossuk - én nem karikáztam, hanem annál kisebb darabokra vágtam. Olajat hevítünk egy kis lábasban, rádobjuk a lilahagymát, kicsit sózzuk, borsozzuk, fedőt teszünk rá és pároljuk minimum 25-30 percig, míg jól összeesik
2. A vége felé hozzáadjuk a cukrot és a vörösborecetet, elkeverjük benne, még így is hagyjuk rotyogni 5-10 percig és aztán kész is.

Két kiskésem már van, keresem a kistesóit. Az elsőt Zsuzsától kaptam egy GBT-n, már annak is nagyon örültem és azóta is rendszeresen használom. A másikat egy villával együtt Tintaleves Esztertől kaptam a Gasztrotippes Bazáron, ahol el akarta adni jó pénzért, de mikor látta, mennyire tetszik nekem, akkor nekem adta. És mert én meg láttam, hogy Grenadine mennyire szeretne belőle, ezért egy villát vagy kést adtam neki is, így mindenki nagyon boldog volt. Legalábbis én tutira. Szóval most már van ez a kétféle, ha valaki tudja hol vannak a kistesók, értesítsen.

Ez még az egyes számú receptes füzetemben volt feljegyezve, akkoriban írtam ki valahonnan, amikor még egy Jamie könyvem sem volt. Bezzeg most, hogy beleszerettem végre én is, most nem győzöm beszerezni a már nem kapható könyveket. De hála Vörösvárnak, sikerült beszereznem két korábbi példányt:)Na lényeg, hogy ez egy rém egyszerű keksz, és mint arra okosan rájöttem, ez volt az, amit Niki is nemrég sütött meg. Csak akkor én nem kapcsoltam.. Szóval ez van a képen:

Hozzávalók:
170 g vaj
170 g cukor
255 g polenta
100 g liszt
2-3 narancs reszelt héja
2 tojás

1. A vajat elmorzsoljuk a cukorral, hozzáadjuk a többi alapanyagot, összegyúrjuk és folpackba csomagolva hűtőbe tesszük 1 órára.
2. Előkészítünk egy tepsit, sütőpapírt teszünk rá, 190 fokra előmelegítjük a sütőt.
3. A tésztából gombócokat formázunk, szétlapítjuk őket, tepsire rakjuk és a nálam bevált 12 perc alatt készre sütjük.

Elég jó sárga, nem?

Rachel Allen receptje, egyszerűen tökéletes. Hibátlan, nagyon finom süti, ezt is a síelésre vittem. A megadott mennyiség elegendő egy 13 cm átmérőjű köralakú sütőformához és kb 7-8 db muffinformához - de nem nő meg úgy, mint a muffinok általában.

Hozzávalók:
300 g reszelt sárgarépa
2 tojás
140 ml olaj
200 g cukor
75 g dió apróra vágva
175 g liszt
1,5 kk sütőpor
1 csipet só
0,5 kk szódabikarbóna
1 kk őrölt fahéj
(100 g mazsola - elhagyható)

Tetejére:
20 dkg mascarpone
1 narancs reszelt héja
5 dkg pocukor

1. A sárgarépát megpucoljuk és lereszeljük, a diót apróra vágjuk.
2. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, előveszünk egy sütőformát.
3. Egy tálban habverővel fehéredésig verjük a tojásokat és a cukrot, aztán hozzáadjuk az olajat, a répát, (a mazsolát) és a diót.
4. Egy másik tálba kimérjük a lisztet, sütőport, fahéjat, szódabikarbónát és mindezt a répás-tojásos masszához keverjük.
5. A sütőformába öntjük és 35-40 percig sütjük.
6. Ha teljesen kihűlt, rákenjük a tetejére a krémet:

(Dupla adag elég volt egy 26-os formához, és egy 13-as formához)


A zene pedig most egy kis funny video: Stayin' Alive - sztárok mókáztak jótékonysági célból:

Valaki írta a múltkor, hogy muffinról írni nem is ér már gasztroblogon. Hát pronyó vagyok, vállalom:), de túléléshez sokszor sütök muffint. Mikor nincs kenyér itthon, de mondjuk nulla kedvem van kenyeret sütni, és mégis kellene valami reggeli L-nak, vagy mikor utazunk valahova, akkor az útra, jöhet a muffin simán.

Hozzávalók:
12 dkg vaj
1 csomag vaníliás cukor
12,5 dkg natúr joghurt
3 tojás
12 dkg cukor
17 dkg liszt
1  dkg kakaópor
1 tk sütőpor
0,5 tk szódabikarbóna
50-80 g étcsoki kis kockákra vágva
4 kivi megpucolva, kis kockákra vágva

1. A kivit és a csokit előkészítjük, a vajat megolvasztjuk. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A muffinsütőformát előkészítjük (ha szilikonos, akkor csak tepsire rakjuk, ha nem szilikonos, akkor kivajazzuk és megszórjuk kakaóporral.
2. Egy nagy tálban robotgéppel elkeverjük a vajat, cukrokat, tojásokat, joghurtot.
3. Egy másik tálba kimérjük és elkeverjük a lisztet, kakaóport, sütőport és szódabikarbónát.
4. A két tál tartalmát összeöntjük, elkeverjük, hozzáadjuk a csokikockákat és a kivikockákat, a muffinformákba kanalazzuk és kb 15-20 perc alatt készre sütjük (tűpróba).

Muffinállvány, muffinsütőformák és kapszlik a Gasztroshopban.

Rég volt már zene, hát íme most megint egy: Rob Thomas: Her diamonds

Év elején mindig ki szoktam tűzni magam elé kicsi, meg nagy célokat, amit aztán év végén csekkolok. Idén január elsején rákerült a listára egy olyan elem is, hogy "komolyabb ételek készítése", aka. nem csak himi-humi csirkék, zöldségek, tészták, hanem masszív húsos témák is kerüljenek az asztalra. Meg egyebek. Úgyhogy olyan 2-3 hetente menüre kerül valami komolyabb is. Hát az első egy steak volt, Mr DP. kedvére. Ő maga készítette. És mivel igen jól sikerült, ezt a jó szokást megőrizzük és a jövőben is ő fogja.

Hozzávalók:
22-25 dkg-os 3 cm vastag hátszínszeletek
só, bors
olaj
vaj

Reggel kivesszük a hűtőből a húst, megmossuk, szárazra töröljük papírral, utána egy mélytányérba öntünk egy kis olajat, beletesszük a két szelet húst és állni hagyjuk 1-2 órát. A lecsepegtetett húst tűzforró, száraz serpenyőbe rakjuk. Kicsit fröcskölni fog, de ne ijedjünk meg, a húst ne mozgassuk úgy 3-4 percig, hadd süljön rá kéreg. Megfordítjuk és így is sütjük 1-1,5 percig. Közben a felső, már megsült oldalt sózzuk, borsozzuk. Újra visszaforgatjuk egy fél percre, megsózzuk, borsozzuk a másik oldalát, majd visszaforgatjuk megint fél percre. Jénaiba tesszük a húst, rakunk rá 1-1 darabka vajat/fűszervajat, lefedjük és a 160 fokra előmelegített sütőbe tesszük 3-4 percre. Kivesszük, félretesszük 5 percre, hogy pihenjen, majd tálaljuk. Még rakhatunk rá fűszervajat és a megfelelő körettel megesszük.

Anthony Bourdain receptje ez is a Francia bisztrókonyhából. Elég jó, gond nélkül becsatlakozott a krémleves szériába.

Hozzávalók:
6 ek vaj
1 kisfej hagyma vékonyra szeletelve
35 dkg csiperke megtisztítva, feldarabolva
9 dl csirkealaplé
1 ág petrezselyem
só, bors
0,5 dl sherry

1. Lábasban megolvasztunk 2 ek vajat, hozzáadjuk a hagymát és üvegesre pároljuk. Rádobjuk a gombát és a többi vajat és kb 10-15 percig együtt pároljuk, de óvatosan, hogy a hagyma ne barnuljon meg.
2. Felöntjük az alaplével, beledobjuk a petrezselymet, felforraljuk, majd levesszük a lángot és kis lángon főzzük 45-60 percig. A végén kivesszük a petrezselymet, sózzuk, borsozzuk, leturmixoljuk és még egy kicsit rotyogtatjuk. A legvégén hozzáadjuk a sherryt és tálaljuk.

Finom. Pár szeletke gombát piríthatunk és adhatjuk mellé, úgy még jobb lesz. Szépnek nem szép, de finom.

Most pedig Anthony Bourdain receptje. Imádom a könyvét, stílus alapján a kedvencem. Nekem ez való. Semmi köntörfalazás, modoroskodás, felesleges körök. Helyén van nagyon.

Aki már látta a TV-ben, tudja, hogy általában Bourdain sem válogatja meg szavait, de míg van, aki a TV-műsoraiban megszokott stílusánál lényegesen komolyabb hangnemet üt meg szakácskönyveiben, Bourdain írásban sem hazudtolja meg magát. Lezser, közvetlen, hogy stílszerű legyek, nagyon “cool”. A könyvet lapozgatva, használva, úgy érzem, mintha itt állna mellettem és magyarázná, mit hogy csináljak, folyamatosan tanít, hol felemeli a hangját, hol helyretesz, majd a végén megpaskolja a vállam. Persze ha itt állna mellettem, akkor biztos megremegne a kezem, de így “távoktatási” formában egész könnyű vele együttdolgozni.

A receptek a New York-i Les Halles étteremből/bisztróból származnak, ahol Bourdain 1998 óta dolgozik főszakácsként. A receptek sokfélék: egyszerűbbek és bonyolultabbak, sztenderd francia receptek és kevésbé ismert, de garantáltan autentikus francia ínyencségek. Levesek, saláták, előételek, hal- és rákfélék, húsételek, belsőségek, klasszikusok és a végén a desszertek. De Bourdain nem pusztán száraz recepteket ír le hozzávalókkal és az elkészítés lépéseivel. Ennél sokkal többet nyújt. Ahogy írja is: “Ez a könyv egy stratégiai kézikönyv, ami azt jelenti, hogy a következő oldalakon kézen fogva végigvezetlek a folyamaton, kábé ugyanúgy – ugyanabban a törődő, érzékeny, diplomatikus hangnemben – , mint ahogy azt az éttermi konyhám egyik új alkalmazottjával tenném. Ez azt jelenti, hogy ha hébe-hóba “ügyetlen balfék”nek nevezlek, elvárom, hogy ne vedd személyes sértésnek”.

A könyv színtiszta praktikum, pontosan úgy épül fel, ahogy egy szakácskönyvnek fel kell épülnie, nem marad nyitott kérdés egy recept elolvasása után. Pontosan leírja, hogy milyen alapanyagok, milyen eszközök kellenek hozzá, mik a lehetséges buktatók, hogyan lehetne egyszerűsíteni, vagy éppen továbbfejleszteni a receptet.

És ha már praktikum, össze van szedve benne a francia kulinária alapszókincse, így többet nem kell az interneten böngészgetni, ha valahol a boquet garni, bain maire, vagy éppen a beurre blanc kifejezést halljuk, hogy csak az ABC elejéről mazsolázzunk. Mártások, tészták, vajak alapreceptjeit (bernaiase mártás, pitetészta, fűszeres vaj, stb.) is összegyűjtötték a könyvben, sőt, a végén található egy lista a különleges alapanyagokat árusító magyar üzletekről is. Ennél több egy szakácskönyvbe nem kell. Ehhez társul a nagyon jól eltalált hangnem, és ez így együtt egy egészen kiváló szakácskönyvet eredményez, mert bármennyire is az ellenkezőjét állítja Bourdain már a könyv első mondatában, ez a könyv igenis szakácskönyv. Megtanít főzni, alapanyagokkal bánni, úgy, hogy közben jól is érzed magad és önkéntelenül is folyamatos mosollyal az arcodon olvasod az útmutatásait.

Anthony Bourdain: Francia bisztrókonyha 
Tericum kiadó 
2009 
302 oldal 
4970 Ft 

A recept szószerint így hangzik.


"Hozzávalók 8 személyre:

15 dkg vaj
8 nagy fej hagyma (vagy 12 kicsi) vékonyra szeletelve
fél dl portói
fél dl balzsamecet
2,2 liter sötét csirkealaplé
10 dkg szalonna 1 centis kockákra vágva
1 bouquet garni (1 ág petrezselyem, 2 ág friss kakukkfű és 1 babérlevél, cérnálval összekötve)
só, bors
16 db olívaolajon pirított crouton (szárított zsemlekocka)
35 dkg reszelt Gruyere sajt (igazi, importált Gruyere)

Eszközök:

nagy, vastag aljú fazék
fakanál
merőkanál
8 sütőbe helyezhető levesestál



A leves:

A nagy fazékban közepes lángon olvaszd meg a vajad, amíg el nem kezd barnulni. Dobd rá a hagymát, és lassú tűzön, gyakori kevergetés mellett pirítsd puhára és barnára (kb. 20 perc). A hagymaleves lénéyege - nem meglepő módon - a hagyma. Úgyhogy bizonyosodj meg róla, hogy a hagyma szép, sötét, egyenletesen barna színű.

Tedd erősebbre a lángot, öntsd a hagymára a portóit és az ecetet, és a fakanállal kapard fel a lábos aljára ragadt barna finomságokat. Öntsd hozzá a csirkealaplét, rakd bele a szalonnát és a bouquet garnit, majd hozd forrásba.

Vedd le a lángot, sózd, borsozd, és főzd 45-60 percig. A tetején képződő habot szedd le a merőkanállal. Vedd ki belőle a bouquet garnit.

A pirított crouton és a sajt

Amikor a leves megfőtt, merd ki a levesestálkákba. Mindegyik tetejére dobj rá két pirított croutont. Bőkezűen szórd meg sajttal. Az a jó, ha a csészék oldalán lelóg egy kis sajt, mert ez a ropogós, majdnem-odaégett cucc, ami odaragad a csésze széléhez, a legfinomabb falat.

Helyezd a csuprokat előmelegített sütőbe (220 fok), amíg a sajt megolvad, hólyagosodni kezd, végül megbarnul, sőt helyenként kicsit meg is ég. Az olvadt sajt kész állapotban az aranybarnától a sötétbarnáig terjedő színárnyalatok panorámája, helyenként egy-két fekete pöttyel, ahol megperzselődött. Azonnal tálald - de óvatosan. Fogalmad sincs arról, mi az igazi fájdalom, amíg egy ilyen az öledbe nem ömlött.

Ha úgy hozza kedved, akár ki is húzhatod a csészéket, amint a sajt ellaposodott a tetejükön, és egy propánfáklyával addig hevítsd a sajtot, míg el nem éri a megfelelő színt.

Tré megoldás

A sütőd nem az igazi, sehol sem tudtál venni tűzálló levesescsuprokat, és eszed ágában sncs propánfáklyával játsazdozni a gyereked piromániás hajlamai miatt. Egy tepsiben egyzserűen olvaszd rá a sajtot a kenyérszeletkékre, és csúsztasd a leves tetejére. Nem igazán elsőrendű megoldás, de megteszi.

(Minél jobb és erőteljesebb az alapleved, annál jobb lesz a hagymalevesed. Ez a leves különösen jó példa arra, miért kell elkészítened a saját alapleved. "


És akkor most ismételjük hangosan mindannyian, hogy ALAPLÉ, ALAPLÉ, ALAPLÉ!!

Ja, és tálaláskor ne legyen rajtad szemüveg, mert úgyse látsz ki rajta, úgy bepárásodik..:)hehe

Többszöri sikertelen próbálkozás és hosszas káromkodás, kezek majdnem totál szétégetése, fényképező szidalmazása, kínomban való röhögés után ezúton kérdezem a kedves, tapasztaltabb, ügyesebb, trükkösebb bloggertársakat, hogy hogy a túróba kell szuflét fotózni?????? Melyik pillanatban, hogyan, mi a trükk???? Vagy csak az én szuflém volt olyan szenya, hogy kivettem, és kb 3 percen belül már esett össze? Mert akkor szeretettel várok szuflékészítési tanácsokat is..

Mondjuk úgy, hogy tükörbe nézek és nem ismerek magamra. Leveseket eszünk minden héten. És ráadásul én készítem őket.. De komolyan. Ezek a krémlevesek beszippantyúztak. Megvolt a karfiol, a paradicsom, a krumpli, dehát ez, ez már mindennek a teteje. Legnagyobb ellensége voltam a brokkolikrémlevesnek, szegény I tavaly a VVV sorozatban előzetesen kiszivárogtatta, hogy ő brokkolikrémlevest tervez, mire én hangos ellenkezésben törtem ki, így ejtenie kellett (már nem engem, hanem a levest:). Erre tessék, itt van ni, és még jól is esett. Más kérdés, hogy az eredeti terv az volt, hogy kéksajttal készítem, ki is készítettem, de valami huszadik érzék azt súgta nekem, hogy ne tegyem bele, és milyen jól tettem. Tálaláskor odaraktam a kis kéksajtkockákat, dobtam párat a levesbe belőle - hát nem tartozik a legszebb élményeim közé. Rémes volt nekem így együtt. Pedig tudom, hogy van, akinek meg bejön.. Such is life.

Hozzávalók:
1 vöröshagyma
2-3 ek vaj/olaj
1 fej brokkoli
1 közepes méretű krumpli megpucolva, apróra vágva
5 dl zöldségalaplé
8 dl víz

1. A hagymát apróra vágjuk, a krumplit megpucoljuk, kockákra vágjuk, a brokkolit rózsáira szedjük.
2. Egy nagyobb lábasban vajat hevítünk, rádobjuk a hagymát és pár perc alatt üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a felkockázott krumplit, az alaplevet és a vizet és főzzük minimum 10 percig, míg a krumpli megpuhul.
3. Ha megpuhult a krumpli, hozáadjuk a brokkolirózsákat és főzzük kb 8-10 percig. Az a jó, ha a brokkoli megpuhul, de nem fő szét és még megvan a szép zöld színe. Kóstoljuk, esetleg sózzuk, borsozzuk, majd az egészet leturmixoljuk és kész.

Turmix télre, vasárnapi itókaként kezdte pályafutását és a bendőben végezte.

Hozzávalók 2 adaghoz:
5 dkg sárgarépa (megtisztítva)
1 narancs
4 ek víz
1 ek cukor vagy 2 (jobb a békesség)


A sárgarépát és a narancsot megpucoljuk és feldaraboljuk. Hozzáadjuk a vizet és a cukrot és turmixgéppel pürésítjük.

Na, hát ez az a süti, ami tök jól néz ki, finom is, de a kevesebb néha több. Mikor szegény L már ötödik napja ette, akkor már mindketten vártuk, hogy végre elfogyjon. Ő azért, mert eleget evett már belőle, én azért, hogy végre valami mást süthessek. Szóval kb ennek az adagnak a fele szerintem elég. Egyébként pikk-pakk megvan, kb 8 perc alatt előkészíthető.

Hozzávalók:
Tészta:
175 g vaj
200 g cukor
3 tojás
3 ek tej
175 g liszt
1 kk sütőpor
1 narancs reszelt héja (saját fejlesztés:)

Tetejére:
100 g étcsoki apróra vágva
80 g cukor (eredetileg 100)
85 g dió apróra vágva
1 kk őrölt fahéj

1. A sütőt előmelegítjük a sütőt, és előkészítünk egy kb 18x24-es sütőformát.
2. A tészta hozzávalóit géppel elkeverjük, beleöntjük a sütőformába.
3. A tetejére szánt csokit, cukrot, diót és fahéjat is összeforgatjuk, rászórjuk a tészta tetejére és sütőbe toljuk, ahol kb 35-40 percig sütjük.

Forrás: egy régebbi Good Food magazin

Izgalmas keksz, nagyon jó puha, picit csíp a végén a chilitől. Ez volt az ötletadó recept, de több ponton változtattam rajta.

Hozzávalók:
130 g reszelt répa
0,5 ek szezámmag
140 g liszt
50 g zabpehely
75 g cukor
0,5 ek őrölt chili
0,25 ek só
1 tojás
1 tojásfehérje
100 g vaj
0,25 kk sütőpor
0,25 kk szódabikarbóna

A hozzávalókat összekeverjük, majd hűtőbe tesszük kb 2-3 órára.
Ha letelt az idő, előmelegítjük a sütőt 200 fokra. Egy tepsire sütőpapírt helyezünk.
A masszából gombócokat formázunk, a tepsire rakjuk és 13 perc alatt készre sütjük.

Még karácsony környékén találtam ezt a receptet a Times Online receptjei között. Csak kisadagokban érdemes enni, mert nagyon üt.

Hozzávalók 8 adaghoz:
400 g tejszín
1 vaníliarúd vagy 2 kk vaníliakivonat
250 g étcsoki
150 ml tej
2 ek cukor
4 tojássárgája

1. A sütőt előmelegítjük 140 fokra.
2. A tejszínt egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart belsejét és melegíteni kezdjük, pár perc elteltével lehúzzuk a tűzről, és állni hagyjuk 20 percig. Egy másik lábasban összemelegítjük a csokit és a tejet, míg a csoki elolvad. Lehúzzuk a tűzről.
3. Egy tálban fehéredésig verjük a tojássárgákat a cukorral, és ezt a csokis tejhez keverjük, majd mindehhez hozzáöntjük a vaníliás tejszínt is és jól elkeverjük.
4. Kicsi szufléformákba adagoljuk a masszát, azokat vízfürdőbe állítjuk (mélyebb sütőformába vizet öntünk, és beleállítjuk a kis szufléformákat, úgy, hogy kb a formák feléig érjen a víz.).
5. 55 percig sütjük, aztán hagyjuk hogy kihűljön, és még további 2-3 órára hűtőbe tesszük.

Ehetjük önmagában, de még jobb málnával, fehércsoki és tejszín keverékével.

Mondtam, hogy elköltöztünk. Ez eddig tiszta. De mi csak ide a Balaton mellé költöztünk, azt nekünk senki nem mondta, hogy ezzel tulajdonképpen egy másik országba csöppenünk... Pedig olyan. Mióta itt vagyunk, állandóan esik a hó, itt a tó, félórára Eplény meg a sípálya - mint valami Zell am see mellett kis település pötiben...  Szóval hóhelyzet az van, ez oké, szeretem is nagyon. De ha még egyszer meglátom, vagy meghallom, hogy hull a hó és hózik - megőrülök. Na mindegy. Ha már tél meg hó meg ilyenek, íme az idei síelés tanulságai nulla gasztrovonatkozással.

1. Mindig azt hiszem, hogy már nem tudunk majd miről fecsegni, min röhögni, és aztán mégis, ennyit talán még soha egy hét alatt nem.. Hangosan, halkan, egyedül, együtt, síruhában, otthonijátszósban, kaja előtt, kaja közben - ez a legveszélyesebb, kaja után, nonstop.
2. Ezért aztán egyértelműen megállapítható, hogy sokkal jobb a dorbézolós szobában lenni, mint a nem dorbézolósban.
3. Cserébe nem ér a szomszéd apartmanban hajnali hatkor rókázni többször, mert így szegény síelésben és dorbézolásban kifáradt elmém nem tudja kipihenni magát és még csúnyát is álmodik az öklendezés hallatán..
4. Ha elesel, soha nem te vagy a hibás, hanem valami, ami kiállt a hóból, bucka, valaki más, vagy a léc, vagy a kötés, vagy a bakancs, de semmiképpen nem te.
5.Glühweinnal dohányozni, közben hülyeségeken röhögni a barátokkal zene mellett a hüttében napsütésben az egyik legjobb dolog az életben.
6. Elindulni ezek után, és újra belelendülni a "szép ívekbe", miközben kis kölykök száguldanak melletted ezerrel, így hamar konstatálni, hogy "b@sszus, öregszünk", az egyik legrosszabb dolog az életben.
7. Ha két fiú van melletted, de mindkettő beragad az induláskor és így egyedül maradsz a legnagyobb, 8 személyes, masszív vasból készült felvonóban, akkor inkább egyensúlyozz 20 percig, de ne próbáld meg egyedül lehajtani azt a rohadt lábtartó védőkorlátot, mert nagyon csúnyán fogsz hosszan káromkodni és még a vállad is kiakad..
8. Ilyen esetben, a hegytetőn való kiszállást követően megnyugvásig, de minimum 20 percig ne szólj senkihez – mindenkinek jobb így.
9. Ilyen esetek miatt fontos, hogy nálad is legyen öngyújtó, ne kelljen addig várni, míg a dohányzószakasz is pont arrakeveredik - mert tuti, hogy éppen lent várnak hogy végre rágyújtsatok.
10. Az, hogy merre néz a lábad, vállad akármid, hegyfelé, vagy völgyfelé, látszólag egyszerű kérdés, de ha meg kell válaszolnod, hamar belebonyolódsz..
11. Vannak, akik szerint kontrollálható a mozgásod esés közben (aka: "csak mindig dőlj a hegy felé"), mások szerint nem..
12. Ha ezutóbbiak közé tartozol, nem fogsz meglepődni, hogy eséskor elhajítod a botot - magad sem tudod hogyan, de mikor nagy nehezen feltápászkodsz, 4-5 méterrel arrébb találod meg az ártatlan botokat.
13. Esés közben látni a lábad természetellenesen kicsavarodni nem jó érzés.
14. Esés után látni, hogy a lábadnak mégsincs semmi baja - nagyon jó érzés.
15. Seggreesés után este aludni, és minden forduláskor fekvőtámaszpózt felvenni, hogy ne nyomódjon az ágyhoz a kékzöld sejhajod, mulatságos.
16. A ruszki nők síeléskor sem hazudtolják meg magukat, pacsulitól bűzlenek mindenhol, velük való utazás a felvonón komoly hányinger jelentkezését hordozhatja maga után.
17. Nap/síszemüveget és símaszkot viselni egyszerre - nem előnyös. Ténylegesen bekövetkezik a taknyod-nyálad összefolyik jelenség, ami jelentősen csökkenti vonzerődet.




18. Mikor éppen beszállsz a felvonóba, ne próbálj hátrafele nézegetni, mert még véletlenül egy másik síelő ölébe ülsz..
19. Snowboardosokat nem annyira szeretjük, de cserébe a jelmezükben szinte egytől egyig jól néznek ki, míg aztán le nem veszik a sisakot és egyéb álcaeszközöket, és szembesülsz a valósággal - kivéve, amikor nem.
20. Ezzel szemben a síelők olyanok nagyjából, amilyennek látszanak. Se több, se kevesebb.
21. Az univerzum valamely ismeretlen pontján még ma is árulnak a 80-as évekből ismert, színes, nagymintás kezeslábas overált, amit elsősorban egyötvenes, szemüveges, kleopátra hajú nőknek adnak el, akik előszeretettel viselnek hozzá hótaposó csizmát.
22. Sík terepen qva nehéz síelni.
23. Az osztrákok a szelektív hulladékgyűjtés művészei.
24. Mi nem vagyunk azok.
25. Ha hét ember egy heti szemetét szeretnéd eltüntetni, jó, ha van a társaságban egy transporterszerű, oldalt elhúzhatós ajtajú jármű + kapucnis pulcsik+napszemüveg - így jól tudod magad álcázni, amikor a város különböző pontjain járó motor mellett megszabadulsz a pakkoktól, ezzel pillanatok alatt telítve a köztéri kukákat.(röhögni ér, megvetni nem ér - 2 liter űrtartalmú minikukákkal nem sokra megyünk).
26. Az akció közben a fedező-autóban ülni nagyon vicces.
27. Végérvényesen kiderült, hogy nem szeretem a kártyajátékokat.
28. Viszont az is eldőlt, hogy muszáj leszek addig gyűjtögetni, amíg nekem is lesz egy iphone-om. 80 ropi az, ami havi 5 ropi előfizetéssel működik, úgyhogy ki is találtam, hogy kirakok valami perselyt a blogomra, hogy összetarháljam a rávalót..:) (NEM, ez csak vicc volt)
29. Bacardi kolából bármennyit megbírok inni, nincs határ.
31. Ausztria a nagy budikomplexumok országa, az Alpokhoz közeledve a benzinkutak mellett számos ilyen komplexum megtekinthető. 50 centért bárki betérhet egy könnyed pössentésre, komolyabb beléptetőrendszer  van, mint a balatoni strandok bármelyikén.
30. A popcorn is meg tud romlani. És akármennyire is mondjuk, hogy ez csak vajas, az igazából nemcsak vajas, hanem avas is.
32. Ennek ellenére, megfelelő mennyiségű alkohol bevitele után az avas popcornt is vígan megesszük.
33. Ne legyen a szádban itóka, amikor éppen azt meséli valaki, hogy mi a holland kemence.. mert ki fogod köpni.

Röviden ennyi.