Hosszas előkészületek után holnap megkezdődik életünk hátralévő része, Doctor Pepper maga mögött hagyja első saját konyháját, és új fejezetet nyit egy egészen új konyhában. A fantasztikus projekt nagy tanulságát szeretném csak megosztani gyorsan a kedves olvasókkal, de elsősorban gasztroblogger társaimmal: A költözés a legnagyobb szívás a főzés+fotózás+írás bermuda háromszögében élő blogger számára. Nincs annyi csomagolásra felhasználható papír, biztonságosan kibélelt doboz és legfőképpen idő és türelem, ami elegendő ahhoz, hogy a mérhetetlen mennyiségű konyhai kütyüt szállításra alkalmas formába hozzuk. Ha valaki még nem vásárolta halomra ezeket az aprócseprő izéket, évente max egyszer használt gépeket, vagy bármilyen konyhai mütyűrt, és mondjuk az elkövetkezendő 3-5 évben költözködni akar, hát a legnagyobb jóindulattal mondom, hogy NE VEGYEN SEMMIT!!!! És akkor még finom voltam, a csomagolás bizonyos pillanataiban tudtam ennél cifrábbakat is mondani, higgyétek el, a legjobb szándékkal mondom ezt:):)

Mindenekelőtt köszönöm a kedves érdeklődöknek az emaileket, minden rendben továbbra is, ez már csak egy ilyen év, sok minden történik, fordulatos, izgalmas, és a java még hátravan. Alig két hét és megkezdődik az életreszóló nyaralás:):) na persze igaziból nem, de a helyszínt tekintve mindenképp. Új terep, új konyha, új minden, L szerencsére a régi, lelkesedés a régi, reméljük az írási képesség is a régi lesz, remélem nem tör rám valami új csend, vagy zen vagy ilyesmi:) És mert még éppen itt vagyunk a nemzet fővárosában, ezen a héten teljesítem egy kb fél éve tett ígéretemet. Történt ugyanis, hogy a VVV-s közösség tagjaival - feltehetően "tintásan", ahogy a barinőm mondja - arról társalogtunk, hogy mit és mennyiért ebédelnek a munkás hétköznapokon, én azt a bátor kijelentést tettem, hogy "óóóó, hát annyiért én sokkal jobbat csinálok nektek egy hétig", mely könnyelmű kijelentés következménye az lett, hogy ezen a héten én látom el a közösség 4 tagját ebéddel.