Testvéremnek - Langalló (töki pompos)
Ez a recept itt most Nektek szól, hogy ha valami hazaira vágytok, és eszetekbe jut ez a hétvége, akkor Ti is reprodukálni tudjátok.. L megevett két nap alatt egy egész tepsivel, úgyhogy szerintem Nektek is le fog csúszni… Töki pompos vagy langalló, egyre megy.. Az biztos, hogy valami olyasmi, mint ott, abban a talponállóban, Vigántpetend, Taliándörögd és Öcs között 2008 áprilisában!
Hozzávalók:
Tésztához:
1 lapos evőkanál só
fél evőkanál szárított oregáno
frissen őrölt fekete bors
1 tasak szárított élesztő
1 teáskanál cukor
3 dl langyos víz
3 evőkanál olívaolaj
Tetejére:
1,5-2 dl tejföl
15 dkg sonka apróra vágva/reszelve
15 dkg császárszalonna darabokra vágva
1 nagy fej vöröshagyma apróra vágva
20 dkg trappista sajt reszelve
1. A tésztához szükséges alapanyagokat a fenti sorrendben egy nagy tálba öntjük, kicsit kézzel összegyúrjuk, majd dagasztókarokkal ellátott robotgéppel hólyagosan simára dagasztjuk.
2. Letakarjuk és kb. 45-60 perc alatt meleg helyen duplájára kelesztjük.
3. Előmelegítjük a sütőt 220 fokra.
4. A tésztát kinyújtjuk, akkorára, amekkora a tepsi, rátesszük a tepsire, megkenjük bőven a tejföllel, egyenletesen eloszlatjuk rajta a hagymát, szalonnát, sonkát és végül bőségesen megszórjuk reszelt sajttal. 20-30 perc alatt készre sütjük.
Aloplop!
(a korábbi szöveg eltávolítva:(
8 comments:
Doki, ez nagyon szép útravaló...:-)
Ez nagyon szép...
Örülhet, akinek ilyen testvéree van.
de nagyonnagyon!
Ez annyira szép volt, hogy még meg is könnyeztem...
Ez szép volt. És kívánom, hogy a Te álmaid is megvalósuljanak.
Jaj Doki! Ez nagyon szép volt! Még be is párásodtam...
Kívánom mindannyiótoknak, hogy MINDEN, de MINDEN álmotok valóra váljon!!!!
(lassan leállok a kommentezésről, mert olvashatatlanná vált a chapta, vagy csak a szempárám az oka?!)
Kedves Mindenki!
Igazán kedvesek vagytok, köszönöm a jókívánságokat! Nagyon jólesett!!
Na, helló.
Én vagyok az Jelly, a tesód.
Nem tudom igazán mit is mondjak/írjak erre. Először az irodában kezdtem el olvasni amit írtál, és az az igazság, hogy nagyon hamar feladtam...így 31 évesen és 90 kiló felett (bár azt mondják, 100 alatt csak karányonyfadísz az ember), férfiasan bevallom, hogy mind az irodában mikor csak az elejéig jutottam, mind este a hotelben mikor végigolvastam a teljes bejegyzést...elbőgtem magam...azon ahogy és amit megfogalmaztál és amit üzentél...és amit drága szüleink hozzáraktak – hogy honnan szedték elő, nem tudom...
Még sosem írt nekem ilyet senki...
Egy Kedves Kollégád írta, hogy ‘Örülhet akinek ilyen testvéree (2 e-vel) van’ :-) Bocsi…
Így is van, CSÚCSSZUPER tesóm van aki mellett mindenben ott van persze sógorom L, ‘a csendes oszlop, alias All In!’.
Ők se tudják hogy mennyire büszkék vagyunk rájuk...!!!
Írtam amúgy már vagy két oldalt reagálásképp a bejegyzésre, de nem biztos, hogy egy gasztro-blogra való, úgyhogy majd megtaláljátok az én blogomon, ami már készül...egy ideje. Remélem tesókám majd közzé teszi a címét ha megadom a zöld jelzést.
Addig is üzenem:
Hééé….Megyünk burkolni!!!
Jelly
Megjegyzés küldése