2008. január 15., kedd

Sajtgolyók

Nem tudom, mondtam e már, de van egy varázsfüzetem, amibe a blogos dolgokat, ötleteket rögzítem. Ez a füzet egyike a legszebbeknek, nagyjából mindig nálam van és mostanra majdnem tele lett a sok okosságtól, amit az utóbbi fél évben beleírtam. Ebbe jegyeztem fel az első néhány nap statisztikáit, gondosan melléírtam, hogy mit tettem fel és hogy hányan, honnan jöttek, nomeg persze jó ötleteket másoktól, dátumokat a fontosabb eseményekről és még sok minden egyebet is. Itt kezdtem el összeírni azokat a kategóriákat is, amelyek a nagy megújulás során blogszerkesztésem vezérfonalául szolgálnak. A kategóriák amelyeket feljegyeztem a következők: levesek, húsos ételek, vendégváró falatkák, tészták, kenyérfélék, vegakaja, kelt tészták, sós sütemények, tepsis sütemények, krémek, italok, aprósütemények. Hozzárendeltem a kategóriákhoz a már elkészült ételeket, és most azokból igyekszem kiegyensúlyozottá tenni kis édes blogom ízvilágát:) Az alábbi sajtgolyót a vendégváró falatok listájáról sorsoltam. Íme:



Hozzávalók:
7,5 dl húsleves (én a múltkori húsleves maradékát használtam fel)
1 ek vaj
1 kicsi, finomra vágott hagyma
36 dkg rizs
1,25 dl fehérbor
csipetnyi őrölt sáfrány
5 dkg reszelt parmezán
2 enyhén felvert tojás
10 dkg mozzarellasajt, kb. 1x1 cm-es kockákra vágva
10 dkg zsemlemorzsa
olaj
só, bors

1. A levest feforraljuk, majd csökkentjük a hőmérsékletet és gyöngyöző állapotban tartjuk.
2. Egy nagyobb lábosban felhevítjük a vajat, beletesszük a hagymát, üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a rizst, 2-3 percig óvatosan kevergetjük, hogy összekeveredjen a hagymás vajjal.
3. Ráöntjük a fehérbort, hozzáadjuk a csipetnyi sáfrányt, végül lassanként hozzáadjuk a húslevest, összekeverjük és fedő alatt 15-20 perc alatt lassú tűzön megfőzzük. Ha kész, félretesszük hűlni.
4. Ha már majdnem teljesen kihűlt, összekeverjük a tojásokat a parmezánnal, sózzuk-borsozzuk. Hozzáadjuk ezeket is a kihűlt rizshez, összekeverjük, majd gombócokat formázunk a rizses masszából úgy, hogy a közepébe beleteszünk egy kocka mozzarellát.
5. A kész gombócokat megforgatjuk a zsemlemorzsában, majd minimum 1 órára hűtőbe tesszük őket.
6. Ha letelt a hűtési idő, forró olajban aranybarnára sütjük.

Forrón tálaljuk, csak akkor érvényesül igazán a "sajthatás"!

Forrás: Nélkülözhetetlen vendégváró falatok

2 comments:

Ízbolygó 2008. január 15. 22:29  

Doki! 2 dolog jól látszik: szereted a gyümölcsös szárnyasokat és ellenállhatatlan vonzódást érzel a golyó, mint forma iránt!:-))
Ha kihűl, akkor is ehető vagy komoly állagromlás tapasztalható?

Doctorpepper 2008. január 16. 10:30  

:) igen, jó a meglátásod, a gyümölcs+szárnyas kombó már régi szokásom, a gombóc mint forma iránti vonzódásom azomban merőben új jelenség, lassan már a rántott húst is gombóccá formálnám:):)

egyébként igen, ha kihűl, jelentős az állagromlás. ezt kifejezetten nem érdemes tartogatni, el kell pusztítani még azon melegében...

Related Posts with Thumbnails

Csak a puffin

Zenék

Adatvédelem

Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetőek más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

  © Blogger template On The Road by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP