Na nem mintha túlságosan odalennék érte, de mostanában stahlnemnigelladeazértegykicsitmégis napjaim vannak. Jó és kevésbé jó receptek kerülnek elő, ez például egy a jók közül, mérsékelten jó képpel:)

Hozzávalók:

A tortához:
4 tojás
2 pohár cukor
1 teáskanál vaníliaaroma
1 pohárka joghurt
fél pohár olaj
2 narancs
2,5 pohár liszt
2 teáskanál sütőpor
fél teáskanál őrölt fahéj
vaj és liszt a tortaforma kikenéséhez

A krémhez:
20 dkg narancslekvár
2 dl hideg tejszín

1. Bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra és kivajazunk-lisztezünk egy "csinos" tortaformát.
2. Kézi robotgéppel összekeverjük a tojásokat a cukorral meg a vaníliaaromával. Fakanállal "hozzákevergetjük" a joghurtot, "belelöttyintjük" az olajat, aztán "zutty, mehet bele" a megmosott narancsok reszelt héja és az egyik "dundi" narancs átszűrt levéből is "belelötykölünk" "saccperkábé" 2 evőkanálnyit. A gyömbérről leszedjük a "fránya" kérges héjat, a kézi reszelő aprólyukú oldalán pépesre reszeljük és azt is belekeverjük a tésztába.
3. A lisztet összeszitáljuk a sütőporral és az őrölt fahéjjal, aztán hozzákeverjük az "igéretesen illatos" tésztához.
4. A narancsos-gyömbéres "kevercset" beleöntjük a kivajazott, kilisztezett tortaformába és 35-40 perc alatt készre sütjük. Míg hűl, elkészítjük a krémet. (Közben kézzel nyugodtan tapicsgolhatunk a tálban maradt pár kiskanálnyi tésztában, hogy hitelesek maradjunk:)
5. A krémhez kemény habbá verjük a jéghideg tejszínt, óvatosan összekeverjük a narancslekvárral, majd belekanalazzuk egy "cuki kis" mártásos tálba, ahonnan majd mindenki rákanalazhatja a krémet a tortára. (El tudom képzelni ugyanezt muffinként is, és akkor még arra is lehetőség van, hogy "kapszlikba ültetgessük a muffinokat")

(eddig észre sem vettem, hogy szinte minden receptjében szerepel a műanyagdoboz, zacskó, a "hűtőben sokáig eláll" és a rács szavak valamelyike, nahát. De most látom, hogy az ököllel csapkodás is gyakori, meg a hempergetés, hát istenem...).

(ja, és azt még nem is mondtam, hogy ez egy nagggyon (pardon, oltári!) egészséges süti, mert joghurt van benne!)

Forrás: Stahl Judit: Enni jó