Hónapokkal a nagy kenyérláz után végre én is kipróbáltam a híres dagasztás nélküli kenyeret. Három napon belül már másodszor. Annyira klassz, hogy nem is tudom szavakba önteni. Puha a belseje, ropogós a héja, alig van vele tennivaló, szóval szuper. Én t3v leírásából indultam ki, de kicsit másodjára már módosítgattam az eljáráson.

Hozzávalók:

1. Egy 3-3,5 literes tálban kézzel összekutyuljuk a lisztet, a sót, az élesztőt és a vizet. Nem kell dagasztani, csak éppen hogy elegyíteni.
2. Lefedjük a tálat és szobahőmérsékleten 12-18 órán át hagyjuk állni. (Sűrű, ragadós, kovászhoz hasonló massza lesz belőle, amikor elővesszük.)
3. Erősen lisztezett felületre borítjuk és a tetejére is szórunk lisztet, hogy ne ragadjon a kezünkhöz (a nagyobb szemcseméret miatt jobb a rétesliszt) és a négy szélét egymásra hajtjuk. (Érdemes megnézni a videót).
4. Ha sikerül, a massza tetejét belisztezzük, és egy szintén alaposan lisztezett konyharuhára borítjuk (így a hajtott fele kerül alulra), a tetejét ismét belisztezzük és betakarva hagyjuk két órán át pihenni.
5. A sütőt a legmagasabb hőfokra állítjuk és felhevítünk benne egy kisebb fajta öntöttvas lábast vagy jénai edényt. A konyharuháról belefordítjuk a tésztát, úgy, hogy a hajtott rész kerüljön felülre és a kenyeret 30 percig lefedve, aztán 30 percig fedetlenül sütjük, végig maximális hőfokon.

Könnyedén kijön az edényből, de meg kell várni, míg teljesen kihűl, csak utána érdemes enni.